Küzdj okosan!

Szerinted milyen egy jó párkapcsolat? Meglepően sokan felelik erre a kérdésre, hogy egy jó kapcsolat békés, nincs veszekedés, hanem egyetértésben telnek a mindennapok. Tehát a legtöbben valószínűleg nem szeretnek vitatkozni. Mit szépítsem, nekem sem a kedvenc elfoglaltságom.

Viszont úgy tűnik, néha bizony elkerülhetetlenek a súrlódások az emberi kapcsolatokban. Olyan, hogy két ember mindenben egyetértsen, szerintem nem létezik. Ott valaki nagyon lenyeli a véleményét. Hogyan lehet akkor mégis eredményesen képviselni magunkat? Hogyan nyerjük meg a vitáinkat?

Lehet, hogy ez most elég pesszimistán fog hangozni, de egy párkapcsolati vitát nem lehet megnyerni. Miért nem? Azért, mert ha az egyik fél végül fel is adja a küzdelmet, lesz egy „győztes” és egy „vesztes”. Milyen érzés vesztesnek érezni magadat? Nem valami kellemes, igaz? Rossz kedved lesz tőle, dühös leszel, utálod az egész helyzetet.

Szóval tegyük fel, te maradsz talpon egy vita után, a párod meg ott áll a rosszkedvével, a dühével, az utálatával, és mindezek célpontjában te vagy. Ez nem úgy fest, mint egy győztes helyzet. Mégis számtalan pár esetében a viták általában így működnek. Megy egymás gyilkolása, amíg egyszer csak valakinél előkerül a nagyágyú, ami bármi lehet. Egy régi félrelépés vagy előző elrontott kapcsolat felemlegetése, indulatos elrohanás otthonról, vagy más fájó pont. Mint egy párbaj: az győz, aki előbb eltalálja a másikat.

De biztos, hogy egy csatatéren akarod leélni az egész életedet? Azt hiszed, hogy mással könnyebb lenne? Hogy egy új kapcsolat magától megoldaná a helyzetet? Pár hónapig talán igen. Akkor mi a megoldás? Ahhoz, hogy ezt megtaláljuk, először nézzük magát a problémát!

A legtöbben úgy szocializálódtunk, hogy csak egy győztes lehet. Vagy neked van igazad, vagy nekem. Vagy te nyersz, vagy én. Ezt hívják a játékelméletben zéró összegű játszmának. A modell szerint az egyik fél kizárólag a másik kárára győzhet, és amennyit nyer az egyik, annyit veszít a másik. Ennek egy tiszta példája a sport: amennyivel több pontom van nekem, annyival kevesebb van neked. Vagy te nyersz, vagy én. Van még a döntetlen, de az általában senkinek sem jó.

Sokan azonban azt, ami a sportban és -erősen korlátozott mértékben- az üzleti életben működik, életük minden területén igyekeznek alkalmazni. Így alakulnak át az otthonok, ahová elméletileg pihenni térnénk, versenypályává.

Van azonban egy másik modell, ami véleményem szerint sokkal jobban alkalmazható az emberi kapcsolatok terén. Ez pedig a nem túl fantáziadús nevű nem zéró játszma. Eszerint lehet egyszerre mindenkinek igaza, lehet egy helyzet kimenetele minden félnek előnyös. Win-win, – ez már unalmas, nem? A csapból is ez folyik. De akkor miért nem használják a legtöbben a konfliktusaik rendezéséhez? Miért nevezhetők a vitáik inkább marakodásnak?

Nem a viták kialakulása jelenti a gondot, hanem az, ha a végén nem születik egy közös megegyezés, amit aztán betartanak a felek. És itt a kulcs: egymás gyenge pontjának keresgélése helyett a közös megoldás megtalálásán legyen a hangsúly!

Elcsépeltnek tűnik? Próbáld ki, amikor legközelebb vitába keveredsz valakivel, aki fontos neked: tedd le a fegyvert és ne a másik felet bántsd! Ha ő kezd sértegetni, akkor tereld a szót magadról ismét a problémára! Akár tízszer is. Látni fogod, hogy egyáltalán nem magától értetődő ez a viselkedésmód. Lehet, hogy a másik fél először nem is tud majd vele mit kezdeni. Ha nem megy elsőre, gyakorold és mint bármely más készség, idővel ez is menni fog. Ha szeretnéd, én is tudok benne segíteni. Az elérhetőségeimet megtalálod alul.

Gebei Sándor

+3670/269-6886

www.gebeisandor.hu