Párkapcsolat

Ne csak merengj az emlékeiden, használd is őket!

Kérnék tőled valamit: próbálj meg visszaemlékezni a legelső szerelmedre! Milyen érzés jelenik meg benned? A legtöbben, amikor az első kapcsolatukra gondolnak, ezt egyfajta nosztalgiával teszik. Sokszor az első szerelem az etalon, amelyhez az összes többit hasonlítjuk.

Valószínűleg voltak még ezután további kapcsolataid, de ezek megítélése általában már az első viszony fényében történik. Agyunk így működik az élet többi területén is: a megélt tapasztalatokat felhasználva adunk jelentést a későbbi élményeinknek. Ez tehát egy természetes és jellemző működési mód, azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének buktatói az összehasonlításnak.

Az első hiba, amit könnyű elkövetni az, hogy személyeket hasonlítunk egymáshoz, és nem azt, hogy hogyan működtünk párként. Te örülnél, ha összevetnének valami idealizált eszménnyel, akivel szemben bármit is teszel, folyamatosan alul maradsz? Mert én sem.

Tehát az elemzés tárgya ne az legyen, hogy az exed milyen ember, hanem az, hogy milyen hatással voltatok egymásra. Tapasztalataink célja végső soron az, hogy általuk finomodjon az értékrendünk. Ezért van a legtöbb első szerelem eleve kudarcra ítélve. Teljes vakrepülés az egész, akár bekötött szemmel is választhatnál.

Az évek során azonban -jó esetben- kialakul benned egy olyan szempontrendszer, amivel már eligazodsz. Tudod, hogy milyen típusú emberrel tudsz jól működni, és ki van rád katasztrofális hatással. A kulcs az összeillésben van. Ha a társad segít önmagad legjobb verziójává válnod, akkor megfelelő párt találtál. Ha azonban rossz hatással van rád, nem szereted mellette magad, akkor csak idő kérdése a csőd.

Ez is egy fajtája az önismeretnek. A megszerzése sokszor fájdalmas, mert az értékrended szempontjai nem akkor kristályosodnak ki benned, amikor minden rendben, és hasítasz a szerelemben, hanem akkor, amikor épp a padlóról kaparod össze magad egy szakítás után. Nem mondom, hogy ez egy felemelő élmény, mégis hiszek abban, hogy érdemes kicsit elidőzni a helyzetben. Ha ott és akkor a megfelelő kérdéseket teszed fel magadnak, akkor elkerülheted, hogy néhány hét, vagy hónap múlva egy teljesen ugyanolyan helyzetben találd magad.

Amíg nem csalódtunk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy majd mi leszünk az ezerből egy, akinek elsőre összejön a sírig tartó szerelem. Egyszerűen nincs benne komolyan a pakliban a szakítás lehetősége. A második, harmadik, sokadik kapcsolatban viszont már ott van a korábbi szakítások emléke és fájdalma.

Ezt a fájdalmat mindenáron igyekszünk elkerülni. Ezzel meg is nyílik az út a harmadik csapda felé: folyamatos készültség, hogy bármikor beüthet a katasztrófa. Ez megint az a helyzet, amikor a természetes életösztönünk fordul ellenünk. Amikor fáj valami, összerándulunk, és ha módunkban áll, igyekszünk a helyzetet a továbbiakban nagy ívben elkerülni.

Csakhogy ebben a görcsös állapotban nem lehet kiegyensúlyozott kapcsolatot építeni. Ha az egyik vagy mindkét fél folyamatosan azon agyal, hogy mikor mi romolhat el és minden elképzelhető baj ellen igyekszik bebiztosítani magát, akkor az intimitásnak búcsút inthetnek. Lehet, hogy nem fogják őket még egyszer megsebezni. Lehet, hogy nem fognak sírni a szakítás után, de nem is lesz olyan kapcsolatuk, ami miatt érdemes bánkódni.

Ellentmondásosnak tűnhet, de ez az igazság: csak akkor van esélyed az igazi intimitásra, ha megnyitod magad és mersz sebezhető lenni. Ha bezárkózol, mert félted magad egy esetleges csalódástól, akkor kialakul egy biztonságos kis barikád közted és a párod között, ami meggátolja, hogy valaha is igazán közel kerülj hozzá. A döntés a te kezedben van.

Az tesz egy kapcsolatot felnőtté, hogy a felek tudják: nincs garancia a boldogságra. Benne van, hogy csalódnak, szakítanak és az nagyon fog fájni. Ennek ellenére bele merik érzelmileg engedni magukat száz százalékig a kapcsolatba, és nem pillantanak folyton hátra, hogy mi romolhat el. Lehet, hogy ez veszélyesen hangzik, de szerintem csak így érdemes.

 

Gebei Sándor Pszichológus

Tanácsadó pszichológus vagyok, szakterületem az újrakezdés. A célom az, hogy segítsek egy válást, vagy komolyabb szakítást követő krízisen túljutni. A történtek megértésében, elfogadásában, feldolgozásában tudlak támogatni. Ha úgy érzed, hogy elakadtál, keress meg!

+3670/269-6886

www.gebeisandor.hu

https://www.facebook.com/pszichologus.gebei.sandor

Related Posts

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük